Hol sárga, hol fehér. Hol lányka, hol legény. Hol vidám, hol szomorú. Hol egyke, hol koszorú. Ők a mi pitypangjaink.Virágnyelven szólnak hozzánk és egymáshoz, rólunk és nekünk.A „pitypangolás” egy általunk közösen alkotott virágnyelv, amellyel váratlan és sokrétű módon közelítünk a szerelem témájához.Magyar költők és a színészek saját versei segítik a pitypangok találkozásait és vágyaik szavakba öntését. Játékos és pimasz bonyodalmakba keverednek, bájos koszorúvá alakulnak, és repülnek a széllel, tova.