RÓNA avagy Petőfi magány tánczot jár

Ezen vitézi víg-kesergő, délibábos táncz- és versszínházi előadás egy felvonásban.

Végtelen látóhatár. Adva vagyon egy puszta, egy kávézó és benne emberek. Belül is a pusztaság, ami magány-tánczot jár. Ismerjük meg őket és tánczaikat e rövid est alkalmával közelebbről! Kik ők és min gondolkodnak?

Petőfi versei, annak Vörös István féle átiratai és a színészek önvallomásai adják alapul a tánc és versszínházi előadás vonalát, dramaturgiáját. Kibontakoznak előttünk a színpadon lévő színészek civil egyéniségei, hitvallomásai. 

Voltak régen is színészek, akik vándoroltak, nehéz sorsukat cipelve, kiszolgáltatottan. A művészet és a művész megbecsülése korántsem azonos napjainkban sem.

Ma is vannak színészek, s köztük fogyatékkal élők, akik hasonlóan cipelnek valamit. Nehéz színművésznek lenni, nehéz embernek lenni, nehéz egyedül lenni. De ha körültekintünk, látjuk, hogy vannak sorstársaink, nem is vagyunk egyedül a nagy pusztaságban, még ha az kiégett is. A belső pusztaság sokszor megnyugtató, de sokszor aggasztó. Kinek éppen mit jelent? Ezzel a kérdéskörrel dolgoztunk, kibontakoztatva az egyéniségeiket, mozgásban történő megnyilvánulásukat használva. 

Arra teszünk kísérletet, hogy megfejtsük mi a párhuzam a mostani művész-lét és a régi “petőfiség” közt: jelen színészeink élethelyzetén, örömein és nehézségein keresztül hozzuk közelebb a színészmesterség mibenlétét, ő magukat és Petőfit, azon kor hangulatát megidézve. 

Alkotók:

Rendező: Farkas Dorka és Réti-Harmath Olívia

Látványtervező: másik Kiss Gabriella

Kreatív: Hübner Dorka k

Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus

Versmondó: Erdős Balázs

Petőfi Sándor verseinek átiratai: Vörös István

Szereplők:

Erzsike, máskor Hrúz Mária…………………………………Rafael Erzsébet

Szilvia, olykor Szendrey Júlia……………………………….Horváth Szilvia

Marci vagy inkább Petőfi Sándor…………………………   Szilvásy Márton

Pinczér, azaz Dani………………………………………….  Fehér Dániel

Elbeszélő, aki Attila………………………………………     Medetz Attila

 

A darab ősbemutatója: 2023. október 15.