Kőválasz

Bemutató: 2008. március 25. Budapesti Kamaraszínház Tivoli, Tavaszi Fesztivál

A darab egy család történetét meséli el 1944-től a II. világháborún át napjainkig. Azt a kérdést feszegeti, hogy a háború mennyire változtatja meg az ember értékrendjét. Miért kell háború ahhoz, hogy megbecsüljük a békét? Miért kell megbetegedni ahhoz, hogy értékeljük az egészséget?

„A mai negyveneseket az elmúlt háború érlelte nemzedékké. Sötét keret, tragikus indulás. Mégis úgy érzem, kevés nemzedék kapott szélesebb és egyetemesebb tanítást útravalóul. Legszomorúbb, legtragikusabb tapasztalatunk a leggyümölcsözőbb, ha gyökerében ragadjuk meg. A kor kezünkbe adta a nagy korok és nagy művészetek ritka lehetőségét, ami csak a legmezítelenebb tapasztalatok birtokában lehetséges: hogy a valódi tragikumot valódi örömre változtassuk át.”

Pilinszky János, 1965. április 25.

Mi, mai negyvenesek már békeidőben születtünk. A háború szüleink és nagyszüleink sorsán keresztül válik életünk részévé. A borzalmakat saját bőrén meg nem tapasztalt nemzedékünk mégsem él azzal a lehetőségével, hogy örüljön a békének, amelyet háború nélkül kapott. Ez a legnagyobb adomány számunkra, ezért merjünk önmagunk lenni és teljes életet élni. A háború családokat tett tönkre, szerelmeket rombolt szét. Békében a szerelmeket mi romboljuk szét. Ma boldogságunk csak rajtunk múlik.

Elek Dóra, 2008. március. 25.

Alkotók – író: Vörös István // rendező: Elek Dóra // zene: Darvas Ferenc // koreográfus: Dékány Edit // díszlet: Preisich Anikó // jelmez: a másik Kiss Gabriella // fény: Bánki Gabi // a rendező munkatársa: Vass Lajos // Előadják – Darvas Ferenc, Erdős Balázs, Fehér Dániel, Horváth Szilvia, Janzsó Cecilia, Kecskés Karina, Keresztes Anna, Kovács Veronika, Kudari Réka, Medetz Attila, Müller Brúnó Noé, Müller Péter Sziámi, Rafael Erzsébet, Szilvásy Márton, Taligás Anna, Varga Klári, Vörös Ferenc

Rólunk írták

„A Baltazár Színház érzelmileg sokkal inkább megérint, mint bármely más társulat, miközben ez minden színháznak alapvető feladata lenne. Ha tehát valaki felteszi azt a sokadszor hallott kérdést, hogy vajon művészet vagy terápia, amit a Baltazár képvisel, arra az a válasz, hogy színház a javából. És persze terápia is – de nekünk.”

https://revizoronline.com/hu/cikk/272/baltazar-szinhaz-kovalasz/

Tóth Ágnes Veronika